Budapest

80 éve hunyt el Bangha Béla, akit már életében sajtóapostolnak neveztek A két világháború közti Magyarország szellemi életének jelentős személyisége, Bangha Béla jezsuita szerzetes 80 évvel ezelőtt hunyt el. A maga korában sajtóapostolnak is nevezett Bangha a modern katolikus sajtó megteremtésével, könyveivel, publicisztikai tevékenységével, híres szónoklataival és szervezői munkájával nagy hatást gyakorolt kora társadalmának szellemi és kulturális életére. Életének és munkásságának jelentős része Budapesthez kötődik, és a magyar jezsuita rend főbb intézményei is a fővárosban találhatók.

A megváltozott Duna-part – Pesten és Budán is az egykori folyómeder helyén sétálhatunk Buda és Pest Duna-partja sokat változott az elmúlt két évszázad alatt. Nem az ott álló épületekre gondolunk, hanem arra, hol is húzódott a folyópart. A Duna partvonalának mesterséges módosításával az elmúlt hetekben több cikkünk is foglalkozott, az 1870-es X. törvényről, a Közmunkatanácsról, a vasúti hídról vagy a téli kikötőről szóló írásainkban is megemlítettük. De miért volt szükség Budapest Duna-partjának megváltoztatására? Erről szól mostani cikkünk.

Naponta elsétálunk az épületei mellett, de nem ismerjük a nevét – 150 éve született Hültl Dezső építész Hültl Dezső budapesti épületei kevéssé ismertek, holott a tervező nem ezt érdemelné. Az elmúlt években a fővárosi építészet iránt érdeklődők mégis többször találkozhattak a nevével, ugyanis a Kossuth tér rekonstrukciója során az eredeti Hültl-féle homlokzati tervek alapján építették fel a parlament új, Szabad Györgyről elnevezett irodaházát. Születésének 150. évfordulóján érdemes körbesétálni a fővárosban, és megtekinteni szép épületeit, az általa tervezett bérházakat, templomot, iskolát, kórházat, szanatóriumot vagy a bevásárlóközponttá alakított buszgarázst: ezeket ma is nap mint nap használjuk, vagy naponta elsétálunk mellettük Pesten és Budán.

A Nagykörúton a kerékpárosoké lesz az egyik sáv A fővárosban újabb ideiglenes kerékpársávot alakítanak ki. A Nagykörút Üllői út és Váci út közötti szakaszán hétfőn kezdődtek a munkálatok, amelyeknek eredményeként az egyik sávot a bicikliseknek engedik át mindkét irányban. Ez a forgalmi állapot várhatóan szeptemberig marad fenn.

Egy Hauszmann-kori lépcsőt találtak meg a Budavári Palotában és egy középkori várfalszakasz is előkerült A Budavári Palotában előkerült egy eredeti, Hauszmann-kori lépcső, a Csikós udvaron pedig egy eddig fel nem tárt, középkori várfalszakasz a folyamatban lévő régészeti feltárások során. Emellett a Dísz tér 1. alatti ásatásokon a régészek két gránittáblát találtak, amelyek a volt Vöröskereszt-székház déli főbejárata melletti homlokzatról valók, rajtuk ma is jól kivehető az igazgatóság névsora és a védnökök neve, köztük Ferenc Józsefé.

Folyik az erdőfelújítás a Pilisi Parkerdőhöz tartozó területeken A fővárosban és környékén az erdészek az erdők többségét természetes módon újítják meg, az erdősítések során a klímaváltozásnak jobban ellenálló erdőket létesítenek.

Aki 27 fontos épülettel hagyott nyomot Budapest arculatán – 115 éve hunyt el Czigler Győző Neve kevésbé ismert, mint Ybl Miklósé, Hauszmann Alajosé vagy éppen Steindl Imréé. Az építészettörténettel foglalkozók közül sokan másodvonalbeli tervezőnek tartják. Mások konzervatív, az újdonságoktól mereven elzárkózó, az 1870-es évek uralkodó stílusirányzatához ragaszkodó építészként tekintenek rá. Azt azonban senki nem vonja kétségbe, hogy Czigler Győző az egyik legnagyobb munkabírású és a hivatása iránt szinte fanatikusan elkötelezett tervező volt.

Budapesti napló: Milyen szerepet töltöttek be a fák és parkok Budapest életében? Ma már nem kérdés, hogy a fák és a parkok hozzátartoznak az élhető, fenntartható városhoz. De hogyan alakult a város és a fáinak, parkjainak kapcsolata az idők során? A Föld napjához kapcsolódva ezen a héten „zöld” témájú cikkekből szemezgetünk Budapest százötven éves történelméből.

Elkészült a Belvárosi plébániatemplom kilátópontja Elkészült a Belvárosi plébániatemplom kilátója, és befejeződött a két torony felújítása. Ugyan a kilátó nagyközönség előtti megnyitását el kellett halasztani, de fotókon megmutatjuk, mit látnak majd a turisták a magasból, ha elvonul a járvány. A napokban lebontották a munkálatok miatt felállított védőparavánokat is, így ismét láthatóvá vált a templom teljes homlokzata.

50 éves a „piros metró” – A Közlekedési Múzeum új virtuális kiállítása a 2-es metró történetéről Az 50 éves 2-es metró vagy más néven „piros” metró történetét az építkezés megkezdésétől az átadásig mutatja be a Közlekedési Múzeum virtuális kiállítása, amelyet bárki megtekinthet a múzeum honlapján. Az online tárlatot eddig nem publikált fényképek és tervrajzok is színesítik.

Hamarosan elkészül a Nemzeti Összetartozás Emlékhelye Nyilvánosságra hoztak friss fotókat a Nemzeti Összetartozás Emlékhelyéről, amely a trianoni békediktátum 100. évfordulójára készül az Országház közelében, az Alkotmány utca Kossuth téri torkolatában.

Felújítják a Petőfi hidat és a Boráros teret – Mától várják a budapestiek ötleteit A budapestiek bevonásával újulhat meg a Petőfi híd, valamint a Boráros tér és környezete. Április 22. és május 12. között várják a fővárosiak véleményét a jelenlegi állapotról és ötleteit a rekonstrukcióról, ezek figyelembevételével készítik majd el a felújításra vonatkozó tanulmánytervet.

Tízezrek életét mentették meg oltással Budapesten – 130 éve jött létre a Pasteur Intézet Öt évvel Louis Pasteur franciaországi első sikeres oltása után dr. Hőgyes Endre vezetésével 130 évvel ezelőtt, már 1890-ben létrejött a budapesti Pasteur Intézet, amely a veszettség elleni szérum előállításával, az oltással és a beoltottak kezelésével foglalkozott. Az intézetben rengeteg embert mentettek meg a biztos haláltól az oltással, az 1940-es évek elején mégis bezárt a Pasteur Intézet.

Műemléki díjjal ismerték el a Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga helyreállítását A fővárosban a Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga és Ligeti Miklós szobrászművész egykori Stefánia úti műteremháza kapott elismerést példaértékű műemléki helyreállításért. A díjakat az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottsága ítélte oda a műemléki világnap alkalmából.

Andrássy út: zegzugos utcácskák helyett épült a budapesti Champs-Élysées Az Andrássy út vagy eredeti nevén a Sugárút a Belvárost köti össze a Városligettel. A több mint két kilométer hosszú út mentén csupa impozáns épület áll, és alatta fut Európa egyik legkorábbi metróvonala, a kisföldalatti. Nem véletlen tehát, hogy a reprezentatív út a 2020-ban rendezendő Eucharisztikus Kongresszus egyik tervezett helyszíne.

Lemosták a budapesti hidakat Az elmúlt napokban több hidat is lemostak Budapesten: megtisztult a Lánchíd, a Szabadság híd, a Margit híd és a Petőfi híd is. A Váralagút mosását is elkezdték a héten, a munkálatokat éjszakánként végzik, és kedden fejezik be.

Egy terv, ami nem sikerült Széchenyinek: Pest város gátolta meg a városfejlesztési elképzelés megvalósítását Széchenyi István városfejlesztési elképzelései között vannak olyanok, amelyek elbuktak. Ez a tény azért meglepő, mert a legnagyobb magyar hihetetlen szívóssággal állt ki ötletei mellett, és több esetben sikerült keresztülvinnie azokat akkor is, ha az egész kormányzat és a magyar Országgyűlés jelentős része ellene volt. Ám minden elgondolása neki sem vált valóra. Így nem jár sikerrel a pesti kikötő megépítésére vonatkozó 1837-es terve sem, holott tudta: arra égetően szüksége lenne a városnak.

A Nyugati pályaudvar titka: a királyi váró fennmaradt, de már 100 éve nem az uralkodói családot szolgálja A Nyugati pályaudvart valószínűleg minden budapesti és sok magyar igen jól ismeri. Azonban van egy kevésbé ismert terme, a királyi váró, vagy más nevén udvari pavilon, amely sokak előtt titok marad. Igaz, már 1920 óta, tehát 100 éve nem a királyi családot szolgálja, mégis érdemes bemutatni fővárosunk e ma is reprezentatív célokra használt gyöngyszemét.

Megújítják és zöldítik a budavári Szent György teret Átfogó koncepció készült a budai Vár legfontosabb terének rendezésére. A várhatóan nyáron kezdődő munkák során felújítják a Szent György tér töredezett burkolatait, és rengeteg új növényt is ültetnek az ágyásokba, de megújul a gyepfelület is.

Egy budapesti híd, amelynek építésénél nem számítottak az esztétikai szempontok Újra átépítik, immár hatodik alkalommal az Összekötő vasúti hidat, nemrég el is kezdődtek a munkálatok. A vasúti átkelő, amely közvetlenül a mai Rákóczi híd mellett ível át a Dunán, 143 évvel ezelőtt még távol a várostól épült fel, francia cégek kivitelezésében. Régi szerkezetét 1913-ban egyszer már újra cserélték, és most is ez a sors vár rá: először az új híd épül meg, s csak azt követően bontják el a régit. Kalandos történetébe érdemes bepillantanunk.

Egy eltűnt építészeti remekmű nyomában – 135 éve épült a városligeti Iparcsarnok A Városligetben több mint 50 éven keresztül állt egy szépséges épület. Kiállítások befogadására építették, de sok minden másra is használták az 1885-ös megnyitását követő évtizedekben. Koncertek, előadások, sőt még istentiszteletek is zajlottak falai között. Az 1945-ös világháborús ostrom után nem építették újjá, helyén a Budapesti Nemzetközi Vásár egyik kiállítócsarnoka állt 1972-ig, majd 1985 és 2015 között a Petőfi Csarnok. Jelen pillanatban nem tudni, mi lesz a helyén.

Mit köszönhet Budapest a 150 éve létrejött Fővárosi Közmunkák Tanácsának? Még váratott magára Pest, Buda és Óbuda egyesülése, mikor az 1870. évi X. törvénycikk életre hívta azt az intézményt, amely Andrássy Gyula miniszterelnök elképzelése szerint a Budapest nagyvárossá fejlesztését volt hivatott megtervezni és lebonyolítani. A Fővárosi Közmunkák Tanácsához máig ható folyamatok kötődnek, általa született meg az a Budapest, amelyet ma ismerünk.

Egy polgár vallomásai Budapestről – 120 éve született Márai Sándor Ki volt az a magyar író, aki Pesten félt, Budán otthonra lelt, és Kosztolányi Dezső szomszédja volt? 120 évvel ezelőtt született Márai Sándor, aki számos művében vall a Budapesthez fűződő ambivalens érzéseiről.

Új szabadtéri keresztút a város tetején Az Istenhegyi Szent László-templom előtt, nagypénteken három órakor egy új, gyönyörű szabadtéri keresztutat szenteltek meg, melyben B. Kopp Judit szobrászművész egykori bronzművei láthatók.

Költészet napi séta – A legnagyobb magyar poéták budapesti szobrai Az idei költészet napján, április 11-én – József Attila születésnapján – elmaradtak a már hagyománnyá vált nyilvános közösségi versmondások, és most azt sem tehettük meg, hogy tiszteletünk, köszönetünk és hálánk jeléül felkeressük a legnagyobb magyar költők szobrait. Így mi is csak egy virtuális sétát ajánlunk a nemzeti nagyjainkat ábrázoló budapesti művek között.

Lezárták a Margitszigetet, a Római-partot és az Óbudai-szigetet A fővárosban a kijárási korlátozás betartása érdekében lezárták a legnépszerűbb zöld területeket, parkokat. A húsvéti ünnepek alatt nem lehet látogatni a Margitszigetet, az Óbudai-szigetet és a Római-partot. Zárva vannak a Normafa parkolói és a Városligetbe sem ajánlott menni.

Budapesti napló: Épül a város Pontosan 150 éve, 1870. április 10-én hozták létre Budapest történelmének vitathatatlanul legfontosabb szervezetét, a Fővárosi Közmunkák Tanácsát. Ennek az évfordulónak az alkalmából időutazásunk állomásain is az adott korok legfontosabb városfejlesztési terveiből, folyamatban lévő nagyberuházásaiból válogattunk.

Megszépül Mátyás kútja a budai Várban A háború óta hiányzó elemeket építenek vissza a Mátyás kútja szoborkompozícióba, amelynek nemrég megkezdődött a restaurálása a Budavári Palota Hunyadi-udvarában. Stróbl Alajos szobrászművész egyik legismertebb műve a palota kibővítésének befejező szakaszában, 1904-ben készült el, a kitűnő mester régi nagy álma volt a kompozíció elkészítése. Mint a munkálatokat végző szakemberektől megtudtuk, megmarad a szobrok zöld patinája, és teljes műszaki felújításon esik át maga a kútszerkezetet is.

Pest legrégebbi épületében a nap 24 órájában imádkoznak – Ezeréves múltunk tanúja a Belvárosi templom A Duna partján álló Belvárosi Nagyboldogasszony-templom hihetetlenül gazdag a magyar kulturális örökség szempontjából. Szentélye a 13–XV. században épült, a török idők alatt leromlott hajóját a barokk korban építették újjá. Helyén már Szent István idejében is templom állt, híres középkori freskói Zsigmond korából valók, Mátyás oratóriumot építtetett hozzá, Liszt Ferenc több hangversenyt adott itt, és a templom előtt tette le királyi esküjét Ferenc József 1867-ben. Húsvét előtt jártuk be a pompás épületet, amely a közeljövőben a 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus egyik helyszíne lesz.