PestBuda

183782_kaposztasmegyeri_templom_nyito.jpg Hagyományos és modern protestáns templomok is épültek a rendszerváltozás után Budapesten Budapest szakrális építészetében a protestáns templomok művészi kvalitás tekintetében meghatározó szerepet töltenek be. Az elmúlt harminc év fővárosi protestáns templomépítészetében főleg az évszázados hagyományokhoz történő erőteljes ragaszkodás figyelhető meg, de az állandó megújulás igényét képviselve több modern felfogású „Istenháza” mutatja a magyar protestantizmus nyitottságát a XXI. század új nyelvet beszélő architektúrája iránt. Pünkösdre készített összeállításunkban a rendszerváltás utáni budapesti protestáns templomépítészet legjelentősebb alkotásait mutatjuk be.
Történelmi emlékhely lett a Deák téri evangélikus templom A budapesti Insula Lutheranát, azaz a Deák téri evangélikus templom, gimnázium és múzeum épületegyüttesét a kormány a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság, valamint a Nemzeti Örökség Intézete támogatásával 2021. május 22-i hatállyal a történelmi emlékhelyek közé emelte.
Két szép szurdokvölgy Budapest határában Különleges szépségű helyeken kirándultunk, ezúttal a főváros határában, ez azonban semmit sem von le értékükből. A Remete-szurdok és az Alsó-Jegenye-völgy naponta emberek százait, ezreit vonzza a kellemesebb hétvégi napokon. A sok érdekességet rejtő túra egy nap alatt kényelmesen teljesíthető.
Kívül-belül felújítják a Magyar Nemzeti Bank Szabadság téri székházát A jegybank alapításának századik évfordulójára, 2024-re eredeti szépségében újítják fel az intézmény székházát a Szabadság téren. Az épület 1905-ban készült, külső megjelenésében azóta változatlan, belső tereit azonban a II. világháború után jelentősen átalakították, csorbítva ezzel műemléki értékét. Most kívül-belül visszakapja eredeti szépségét.
Eltűntek a Római-part hangulatos csónakházai A Római-part már az 1900-as években is kedvelt dunai pihenőhely volt, az 1920-as évektől vált igazán népszerűvé. Az egykori csónakházak építészeti, sport- és kultúrtörténeti értékeinkről mesélnek – ma már leginkább csak fotókon.
Két év múlva kezdődhet a csepeli HÉV felújítása Mindkét irányba meghosszabbítják a csepeli HÉV-et, a munkálatokat több ütemben végzik. Az első ütemben – 2023-tól – új végállomást építenek a XXI. kerületben az Erdősor utcában, ezzel párhuzamosan korszerűsítik a vonalat a Kvassay hídtól. A második ütemben a Közvágóhídnál összekapcsolják a ráckevei vonallal, és a föld alatt vezetve a Kálvin térig meghosszabbítják. Ennek a kivitelezése legkorábban 2024-ben kezdődhet.
Hadrianus palotájának maradványait 170 éve találták meg a Hajógyári-szigeten A Római Birodalom egyik legsikeresebb császára volt Hadrianus, aki egyidőben Pannonia provincia helytartója is volt. A II. században épített helytartói palotája az akkori Aquincum településen volt. Az egykori hatalmas épület maradványait 170 éve fedezték fel, amikor az Óbudai Hajógyár bővítette a telephelyét. A romokat azóta többször is kutatták a mai Hajógyári-szigeten.
Hosszabb ideig lesz alkalmas a Normafa a téli sportolásra A Hegyvidéki Önkormányzat megkezdi a Normafánál az Anna-rét melletti kedvelt szánkózó- és sífutóterület hópótlásának előkészítését. A munkálatok során egy csőrendszer kerül a földbe, amihez a téli szezonban csatlakoznak a hókészítő eszközök. A munkálatok befejeztével várhatóan 3-3,5 hónapon keresztül lesz használható téli sportolásra a terület.
Aki megalkotta az ismeretlen történetíró szobrát – 150 éve született Ligeti Miklós Ligeti Miklós szobrászművész élete szorosan kötődik a fővároshoz: a Várnegyedben született, a Várkert Bazár műtermeiben kezdett ismerkedni a szobrászattal, majd sikeres szobrászként a Stefánia úton volt műteremháza. Pályája csúcsa a Városligetben található Anonymus-szobor, amely Budapest egyik jelképe lett. Ligeti Miklós legfontosabb budapesti szobrait kerestük fel születésének 150. évfordulóján.
Nemzetközi díjat nyert a MOME campusfejlesztése A világ egyik legtekintélyesebb designversenyén nyert díjat a MOME Campus épületegyüttese – olvasható a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem honlapján. A versenyen azokat az alkotásokat díjazták, amelyeket technológiai innováció, ötletesség és kiemelkedő design jellemez.
Az ország első nagyszabású iparművészeti kiállításának a Károlyi-palota adott otthont A 145 évvel ezelőtti februári árvízi károk enyhítésére és az árvízkárosultak megsegítésére az országban több helyen is adománygyűjtésbe fogtak. Ehhez kapcsolódott az a páratlan műkincseket bemutató iparművészeti kiállítás is, amelyet nem egy közgyűjteményben, hanem gróf Károlyi Alajosnak a Nemzeti Múzeum mögött felépült palotájában rendeztek 1876 májusában.
Újabb villamosok érkezhetnek a fővárosba Megállapodott a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) a CAF-villamosok gyártójával. A BKK 2022. május közepéig hívhatja le a 2014-es szerződésben foglalt 51 opciós járművet az eredeti árakon.
150 éve bocsátották vízre az Osztrák-Magyar Haditengerészet legkorszerűbb hajóját A Lajta monitort, korának egyik legkorszerűbb hadihajóját 150 évvel ezelőtt, 1871. május 17-én bocsátották vízre. Az egykori Osztrák-Magyar Haditengerészet egykori, máig megmaradt folyami hadihajója múzeumként működik. Különlegessége, hogy monitor típusú folyami változatból a Lajta monitor az egyetlen a világon.
Mozgókonyhákkal enyhítettek Budapesten a háborús nyomoron 105 évvel ezelőtt Az I. világháború közvetlenül ugyan nem érintette a hátországot, nem bombázták Budapestet az ellenséges repülők, mint a II. világháborúban, de a harcok következményeként a főváros lakói is nélkülöztek. Ezen 1916-ban mozgókonyhákkal kívántak segíteni: főzeléket és tésztaételeket szállítottak ki Budapesten a szegényebb negyedekbe.
Honfoglalás kori veret és középkori érmék kerültek elő egy XI. kerületi építkezésen Zajlik a feltárás a XI. kerületi Rupp-hegy lejtőjén, ahol a régészek egy építkezéshez kapcsolódóan vizsgálják át a területet. Bár a lelőhely alapvetően római kori, más korszakokból is előkerültek innen értékes tárgyak, például középkori pénzérmék, egy honfoglalás időszakából származó veret és egy II-III. századi épület alapjai is.
Toszkánai mester öntötte Budapest ikonikus szobrait – A Millenniumi emlékmű munkálataihoz hívták fővárosunkba az olasz szakembert Budapest történetében szép számmal szerepeltek idegenben született mesterek, akik itt megtelepedve jelentős mértékben járultak hozzá a város fejlődéséhez. Különösen az építészet és az iparművészet területén jeleskedtek a leginkább német nyelvterületről származó szakemberek. Most egy olyan, mára némileg elfeledett mesterre szeretnénk felhívni a figyelmet, aki a napfényes Toszkána helyett választotta hazájául a magyar fővárost. Raffaelo Vignali vagy magyarosan Vignáli Rafael szoboröntő a Millenniumi emlékmű munkálataira érkezett Budapestre.
Megnyílt a kávézó az újjászületett Főőrség épületében a budai Várban Péntektől bárki meglátogathatja a Főőrség épületét a Várban, az elmúlt években újjáépített házban ugyanis a századforduló hangulatát idéző kávézó, terasz és a magyar testőrségek 260 éves történetét bemutató kiállítás nyílt. A tárlat apropóját a mostani helyén álló eredeti épület funkciója adja, a Hauszmann Alajos által tervezett ház egykor ugyanis a palotát védő főőrség és a királyi testőrség kiszolgálására épült 1903-ban.
Hídroncsok a Dunában: a világháború pusztításának nyomai máig a víz alatt rejtőznek A napokban volt olvasható itt a PestBudán is, hogy elkezdődött a Duna medrének kutatása a Lánchíd környékén: a híd alatt régi hídroncsok, lőszerek után kutatnak. Bár a budapesti Duna-hidak felrobbantása óta eltelt több mint 75 év során a hídmaradványok nagy részét kiemelték, sok darab máig ott hever a folyó fenekén, így a következő hetekben gyakorlatilag bármi előkerülhet a mélyből.
Ötven éve kezdték meg a kék metró építését A budapesti metróhálózat fejlesztése új szakaszba lépett 50 éve, amikor elkezdték a város harmadik metróvonalának építését. Bár a tervek sokat változtak, és a 15 évre tervezett munka 20 évig tartott, de ma a 3-as metró az egyik legfontosabb közlekedési folyosó Budapesten.
Búvárok vizsgálják át a Duna medrét a Lánchíd körül lőszerek és roncsok után kutatva A Lánchíd felújításához kapcsolódóan megkezdődött a híd körüli Duna-meder fém- és lőszermentesítése. A várhatóan másfél hónapig tartó munkák során az átkelő 50 méteres környezetében szonárral és búvárokkal vizsgálják át a folyót. Az esetlegesen előkerülő lőszereket hatástalanítják, a fémdarabokat pedig kiemelik.
Újra gyerektábor lesz az egykori Tündérbércen Csillebérc neve egybeforrt az úttörőtáborral és a gyermekvasúttal. Az Úttörő Köztársaságban, később Csillebérci Úttörőtáborban 1948-tól üdültek a gyerekek, majd a 2000-es évektől másfél évtizeden keresztül zajló pereskedés rendezte a terület tulajdonviszonyait. A közeljövőben újra gyermektábor üzemel majd Csillebércen.
Az első magyarországi filmvetítést 125 éve rendezték a nagykörúti Royal szállóban Nagy szerencse, hogy a honfoglalás időpontját a Magyar Tudományos Akadémia 896-ban állapította meg az eredetileg tervezett 895-höz képest. Ugyanis 1896-ban a hivatalos ezeréves évfordulót már olyan csodákkal is lehetett ünnepelni, mint az első hazai filmvetítések. Két helyen is láthatott a nagyközönség vetítéseket: a Lumière fivérek a Royal szállóban, az Edison-féle vetítések Lágymányoson zajlottak.
Megújul a terézvárosi Szinyei Merse Pál Gimnázium homlokzata Jövőre ünnepli alapításának 125. évfordulóját a VI. kerületi Szinyei Merse Pál Gimnázium, várhatóan ekkora készül el az 1897-ben, Hegedűs Ármin tervei alapján épült iskola Kmety utcai homlokzatának műemléki felújítása, amelyre most írták ki a pályázatot.
Neogótikus csoda az Üllői úton – Aigner Sándor tervei alapján épült Ferencváros egyedi temploma Budapest világvárossá tételében óriási szerepet játszott az a nagy létszámú építészgárda, amelynek tagjai az 1870-es és 1910-es évek között szinte ontották magukból a szebbnél szebb terveket. Ma is álló középületeink és lakóházaink nagy része az ő munkájuk gyümölcse. Amennyire általánosan elfogadott ez a nézet, annyira igaz az a megállapítás is, hogy néhány tucat építőművészünket leszámítva a legtöbb mester neve a feledés homályába merült. Ilyen Aigner Sándoré is, aki a neogótika mestereként számos templomot tervezett. Fő műve az Örökimádás-templom Ferencvárosban.
Futókörrel bővült a Rózsakerti Sportcentrum, a Duna-parton jégsátrat alakítanak ki Budafok-Tétényben elkészült az itt élők sportolási lehetőségét segítő beruházás, míg egy másik jelentős mérföldkőhöz érkezett. Budatétényben futókörrel bővült a Rózsakerti Sportcentrum és – egyelőre próbaként – felállították a jégsátrat a budafoki Duna-parton, a DunaFok Szabadidőparkban.
A Naplás-tó hű a nevéhez – Egy hely, ahol jó megpihenni Budapest legnagyobb felületű állóvize egészen fiatalnak mondható, 1978-ban hozták létre a Szilas-patak árvízvédelmi szabályozásakor. A Naplás-tó méltó a nevéhez, hiszen a naplás a napolás szó rövidített alakja, és a 16 hektáros vízterület, valamint a környezete felfedezéséért érdemes elnapolni egyéb teendőinket.
Közösségi tér épült a Rákos-patak partján Hamarosan a nagyközönség is birtokba veheti a Rákos-patak partján kialakított új pihenőhelyet. A XIII. kerületben a Hajdú utca és a Hajdú köz közötti gyalogoshíd déli oldalán a rézsű laposításával és egy vízparti stéggel tették kényelmesebbé a partot.
Európa kontinentális részén elsőként Budapesten épült földalatti vasút A millenniumi ünnepségek idejére, 1896 májusára készült el Budapesten a földalatti vasút, amelyen az átadást követően, 1896. május 8-án az uralkodó is utazott. Az avatásától fél évszázadon át Ferenc József nevét viselő földalatti vasutat a közbeszédben kisföldalattiként emlegetik, megépítése jelentős mértékben hozzájárult ahhoz, hogy Budapest a XX. század hajnalán Európa egyik leggyorsabban fejlődő világvárosa legyen. Európában elsőként Londonban, a földrész kontinentális részén viszont a magyar fővárosban épült az első földalatti, 125 évvel ezelőtt.
Kezdődik a Normafa eddigi parkolójának átalakítása – Aszfalt helyett zöldfelületet várja majd a látogatókat Május 10-én elkezdődik a Normafa megújításának egyik legfontosabb programpontja, a régi buszforduló és parkoló megszüntetése – olvasható a Hegyvidéki Önkormányzat honlapján. A védett erdőövezet most még aszfalttal borított részén hamarosan zöldfelület és közösségi tér várja a látogatókat. Az autók számára a Konkoly-Thege úton alakítottak ki parkolót.
Eredeti szépségében a Budavári Palota első helyreállított épületrésze – Hauszmann Alajos tervei szerint rekonstruálták a déli összekötő szárny homlokzatát A Budavári Palota rekonstrukciója során helyreállították a déli összekötő szárny eredeti, századfordulós állapotát. A Várkapitányság közleménye szerint az épületrész déli homlokzatát az egykori tervek szerint a Nemzeti Hauszmann program keretében építették újjá, és az Oroszlános udvar felőli északi homlokzat is felújítva, eredeti formájában látható. A belső térszerkezet visszaállítása után az épületszárnyban kezdődött meg néhány hete az újjászülető Szent István-terem belsőépítészeti kialakítása is.

További cikkeink