Buda közepén áll egy különleges természeti terület, a Sas-hegy. A hegy érdekességeit a PestBuda korábbi cikkéből már megismerhették az olvasók, de most annak a történetnek eredünk a nyomába, miképp is maradt meg ez a különleges adottságokkal rendelkező terület „szabadon” az egyre növekvő város közepén.

A Sas-hegy Természetvédelmi Terület most 50 éve látogatható. A jelenlegi szabályok szerint csak felügyelettel, vezetett csoportokkal lehet a területet bejárni. A természetvédelmi területen azonban 2003 előtt szabadabban lehetett kószálni, ami nem tett jót az itteni fokozottan védett élővilágnak. A Sas-hegy nem volt mindig látogatható. Itt nem katonai radarok vagy más berendezések miatt zárták le a területet, hanem a természetes élőhelyek védelme érdekében. A Sas-hegy különlegességére Pénzes Antal botanikus 1942-től több írásában hívta fel a figyelmet.

A Sas-hegy egy 1944-es légi fotón (Fotó: Fortepan/Magyar Királyi Honvéd Légierő)

A Sas-hegyen 1943-ban húszholdnyi erdőt már védetté nyilvánított az Országos Természetvédelmi Tanács, de a háború miatt ennek sok érvényt nem lehetett szerezni, tehát messze nem volt elég, ezért 14 évvel később még szigorúbb intézkedést hoztak, ugyanis az Országos Természetvédelmi Tanács 985/1957. számú határozata a Sas-hegyet természetvédelmi területté nyilvánította. A területet 1958-ban teljesen lezárták és körbekerítették. Az Esti Hírlap 1958. december 12-én ezt írta:

„ A páratlan értékű növény- és állatvilág miatt az Országos Természetvédelmi Tanács a Sashegynek mintegy 27 hektárnyi részét ez év elején természetvédelmi területté nyilvánította. A Budapesti Állami Erdőgazdaság az Országos Természetvédelmi Tanács tudósainak irányításával elkészítette a Sashegy fásításának, úthálózatának tervét. E szerint a 27 hektárnyi terület egyharmadát, amely főleg a hegygerincen és környékén vonul végig, érintetlenül hagyják, a többit pedig fásítják. A fásításhoz szükséges talajelőkészítő munkákat már megkezdték, s tavasszal többek között molyhos tölgyet, virágos kőrist és cserszömörcét ültetnek. Védősávnak egyéb faféleségeket, is telepítenek. Az őshonos fiatal cserjék megvédésének érdekében és a természeti értékek fokozottabb megőrzése miatt az elmúlt hetekben csaknem két és félezer méter hosszú kerítést épített a Budapesti Állami Erdőgazdaság.”

A Sas-hegy csúcsa 1951-ben (Fotó: Fortepan/Uvaterv)

A területet a következő negyedszázadban szinte nem is lehetett látogatni. A fásítást 1959-ben meg is kezdték. A természetvédelmi intézkedés vélhetően jókor történt, hiszen az 1960-as években már a környező utcák jelentős része beépült. Sasad-Sashegynek ezen a szakaszán sokáig szőlők, illetve barackosok voltak (a sasadi barack innen származik). A szőlőt a XIX. század végén kitört filoxérajárvány pusztította ki, a barackosok helyén családi és társasházak épültek.

A környék eredeti fejlesztési terveiben például a Sas-hegy mellett futó Dayka Gábor utcát olyan főútnak tervezték, amelyen autóbusz is közlekedett volna. Az 1970-es években további területek épültek be, addigra a Sas-hegy 266 méter magas orma „üresen” meredt a háztenger fölé.

A lezárt Sas-hegy 1959-ben (Fotó: Fortepan/Képszám: 129220)

A területre tudósok, kutatók léphettek csak be, de az 1970-es évek elején változás történt. A kirándulók, természetbarátok 1974. április 20-tól látogathatták a továbbra is elkerített területet. A Népszabadság 1974. április 21-én ezt írta:

„Szombaton megnyílt Budapest legújabb idegenforgalmi nevezetessége, a sas-hegyi természetvédelmi terület. A 30 hektáros, körrülkerített hegyoldalt ritka élővilága miatt 1958-ban nyilvánította védetté az Országos Természetvédelmi Tanács; azóta csak a tudományos kutatómunkát végző szakemberek látogathatták külön engedéllyel. Most a nagyközönség is megismerkedhet a Sas-hegyérdekességeivel.”

Az előkészítő munkák során kialakították a látogatói útvonalat, hidakat, kerítéseket építettek. A területet akkor csak vezetővel lehetett megtekinteni, igaz akkor még csak hétvégente.

A Budai Sas-hegy Természetvédelmi Terület ma csak szakvezetéssel látogatható a hét öt napján, hétfő és kedd szünnap, hétköznapokon csak csoportok részére tart nyitva, igaz a hétvégi egyéni látogatáshoz is előre be kell jelentkezni.

Nyitókép: A Sas-hegy 1940-ben (Fotó: Fortepam/Képszám: 15212)