Budapest

Felavatták Keleti Ágnes szobrát a Belvárosban Ünnepélyes keretek között felavatták az ötszörös olimpiai bajnok tornász, Keleti Ágnes szobrát az V. kerületi Hild téren, egykori lakásának szomszédságában. A bronzszobor a legendás sportolót spárgázás közben ábrázolja.

A Petőfi pontonhíd hatása Budapestre A Petőfi pontonhidat már 1945 novemberében felépítették, de télen a jég el is pusztította, ezért 1946 tavaszán, 80 évvel ezelőtt újra fel kellett építeni. Nézzük meg, a híd milyen hatással volt Budapestre!

Márai hazatért Budára – Állandó kiállítás nyílt a neves író emlékére Márai Sándor 28 éves korában, 1928-ban telepedett le Budán. A Mikó utcában talált otthonra, s a krisztinavárosi kávéházi élet szerves része lett mindennapjainak. Budai identitását nem feledte akkor sem, amikor elhagyni kényszerült hazáját, de Buda sem feledte el őt: emlékét folyamatosan ápolják egykori lakóhelyén, az I. kerületben. Most állandó kiállítást nyílt életművének bemutatására a Virág Benedek Házban.

Megújult a Zöld Péter játszótér a Millenáris Parkban A Millenáris Parkban a népmesei tematikájú Zöld Péter játszótéren megújultak az eszközök és új játékelemeket is elhelyeztek, így óriáscsúszdát, mérleghintát, faragott meseszobrokat, valamint a zenélő kút új állatsimogatóval bővült és 40 méternyi körpadot is kialakítottak. A bejáratot várkastély borítás szegélyezi tornyokkal, ablakokkal és mesés motívumokkal.

Kezdődik a budafoki Fáber-villa felújítása A budafoki Városház téren álló, helyi védettségű Fáber-villa felújítása március végén kezdődik, a rekonstrukció várhatóan még idén elkészül. Az épületben gyermekfogászat lesz, az alagsori rész pedig közösségi célokat fog szolgálni.

Szerkezeti problémák miatt tart zárva az Erzsébet-kilátó Az Erzsébet kilátót idén februárban zárta le a XII. kerületi önkormányzat, a közelmúltban pedig az is kiderült, hogy szerkezeti problémák miatt a tervezettnél hosszabb ideig tart zárva Budapest egyik legnépszerűbb kirándulási célpontja. Az 1910-ben átadott műemlék épületre teljes körű műszaki felülvizsgálat vár, ezután derül ki, milyen beavatkozásra van szükség a biztonságossá tételéhez.

Egy londoni épület ihlette a Corvin Áruházat – 100 éves lett Budapest ikonikus bevásárlóközpontja A Corvin Áruház több szempontból is a legek épülete: kiváló fekvésének köszönhetően sokáig a főváros legforgalmasabb bevásárlóközpontja volt, itt működött Budapest legelső mozgólépcsője, majd a szocializmus idején a leghanyagabb módon tussolták el a rossz állapotát. Néhány éve azonban szépen felújították, így március 24-én, megnyitásának 100. évfordulóján régi fényében ünnepelheti a születésnapját.

Elkészült a József főhercegi palota Szent György téri homlokzata A budavári Szent György tér felől már eredeti szépségében látható a József főhercegi palota. A Korb Flóris és Giergl Kálmán tervezte, 120 éve átadott épületet 1968-ban rombolták le. Újjáépítése után a palotába az Alkotmánybíróság költözik.

Indulhat a tervezés előkészítése a cinkotai Csobaj-tónál A cinkotai Csobaj-tó elhagyott bányaterületét a XVI. kerület zöldfelületként szeretné hasznosítani. A 20 hektáros területen élhető, tiszta, szép és természetes környezetet létrehozását ígérik. Indul a tervezés előkészítése.

Március 28-án nyit a Citadella Az újragondolt, átépített Citadella március 28-án nyílik meg a látogatók előtt. Az egykori zárt katonai erődből nyitott kulturális és turisztikai központ lett, udvarán új közparkkal, kávézóval, ágyútornyában a magyarság történetét bemutató látványos kiállítással. Kilátópontjairól a budapesti panorámában gyönyörködhetünk.

Felújítják a Lehel Csarnokot A XIX. század végéig egy temető volt a mai Lehel téren, de annak helyén már több mint száz éve piac működik. Bódéváros helyett évtizedekig vártak a helyiek egy korszerű épületre, amely megfelelő higiéniai feltételeket biztosít. Ez csak 2002-ben valósult meg, amikor felépült a Lehel Csarnok. A jövőre 25 éves épületet most felújítják.

Az utolsó konflis A konflisok és fiákerek a békebeli idők hangulatát idézik. A dualista kor Budapestjét, ezért is volt sokaknak fájó, hogy az 1920-as években fokozatosan tűntek el ezek a járművek a főváros utcáiról. Az utolsó konflisengedélyt 1931 tavaszán, 95 évvel ezelőtt vonták be.

A budapesti idő térhódítása Belegondoltunk abba, ha nem lenne vasút, akkor mi lenne az idővel? Miért ugyanannyi az idő Budapesten és mondjuk Debrecenben vagy Szombathelyen, holott a csillagászati dél mind a három városban valójában máskor van? A budapesti idő 1876-tól lett általános, legalábbis a vasútnál és Magyarországon.

Felújították a Placid atya parkot a Feneketlen-tó mellett Újbudán felújították a Feneketlen-tó melletti park Villányi út felőli fogadóterületét. Burkolt sétányokat építettek ki a Villányi úttól a tóig, a tér közepén pázsitos területet alakítottak ki, évelő növényeket ültettek 400 négyzetméteren, és hat fát ültettek.

Emlékművet avattak a békásmegyeri svábok kitelepítésének 80. évfordulóján A békásmegyeri sváb közösség 92 százalékát, 575 családot űztek el az otthonukból, a szülőföldjükről 80 évvel ezelőtt, a németek kitelepítésekor. Az akkor még önálló települést felfoghatatlan veszteség érte, amelyet ma sem hevertek ki az itt élők. Az évforduló alkalmából emlékművet avattak az elhurcoltak tiszteletére.

A Népligetben és a főváros más helyszínein 6500 fát ültettek el a napokban A nemzeti faültetés napján 6500 erdészeti facsemetét és 600 cserjét ültettek el Budapesten, a Főkert által fenntartott területeken civil emberek közreműködésével. Többek között a Népligetben, a XIII. kerületi Tahi parkban és a IV. kerületi Farkas-erdő Természetvédelmi Területen is szerveztek közösségi faültetést.

Budapest közlekedésbiztonsága 50 évvel ezelőtt Milyen volt a közlekedésbiztonság 50 éve, az új KRESZ bevezetésekor Budapesten? Az utakon sokkal kevesebb volt az autó, mint ma, de dinamikusan növekedett a számuk, ami természetesen befolyásolta a balesetek számát is.

Indulhat a Petőfi híd felújításának tervezése A Petőfi híd műszaki állapota folyamatosan romlik, ezért a BKK már 2021 és 2023 között elvégezte a korszerűsítés tervezésének előkészítését. A főváros a héten jóváhagyta a tervezési feladatokra vonatkozó közbeszerzési eljárás elindítását. Utoljára 1980-ban újították fel teljeskörűen a hidat.

A gyalogosokat védték az új szabályok Ma már Budapesten is okoszebrák segítik a gyalogosokat a közlekedésben, ám száz évvel ezelőtt még gyalogátkelőhely sem volt a magyar fővárosban: az első felfestés csak 1928-ban jelent meg. Ötven évvel ezelőtt egy újabb jelentős lépés történt: a Margit híd pesti hídfőjénél elhelyezték az első olyan táblát, amely jelezte az autósoknak, hogy zebra következik.

A Gellért-hegyi Citadella történetéről nyílt szabadtéri kiállítás a Várkert Bazárban A Várkert Bazár Glorietthez vezető rámpáján látható tárlat bemutatja a Gellért-hegyhez és a Citadellához kapcsolódó történeti és vallási hagyományokat, katonai szerepeket, valamint azt a folyamatot is, melynek során az egykori fellegvár a város részévé, mára pedig megújult közösségi térré válhatott.

Zöldebb lesz a Dembinszky utca Gyalogos- és kerékpárosbarát lesz az erzsébetvárosi Dembinszky utca, ahol felújítják a járdákat és az úttest burkolatát, növelik a zöldfelületeket. Padokat, székeket, ivókutat is elhelyeznek, 36 fát ültetnek.

A Lánchíd címerei A Lánchíd az ország jelképe, nem mindegy tehát, hogy a hídon milyen állami jelképek szerepelnek. Tudták ezt régen is, ezért a híd kapuzatán a címereket többször is cserélték. Legutóbb, 30 éve az eredeti címereket állították helyre. De hogyan?

Amikor az állam beszállt a bérházépítésbe – Lakásgondok a XX. század elején Az otthonteremtés régen a mainál is nagyobb kihívást jelentett elődeink számára, a budapesti lakáshelyzet a főváros robbanásszerű népességnövekedése miatt a XX. század elejére kritikussá vált. A probléma megoldását a székesfőváros és az állam bérházak építésével is segítette.

A metróberuházások gyorsításáról döntöttek 50 éve Ötven éve az akkori kormány nagyszabású metrófejlesztési terveket fogadott el. A szocilaista gazdasági modell még nem fulladt ki teljesen, ezért azt gondolták, hogy a következő évtizedben nagyon sok pénzt tudnak metrófejlesztésre szánni. Az élet azonban felülírta a terveket.

Sétálóutcákat alakítanak ki Terézvárosban Zöld területek és közösségi terek veszik át több VI. kerületi utcában a parkoló autók helyét. Fákat ültetnek, dézsákban bokrokat és padokat helyeznek el, kiszélesítik a járdákat, zsebparkot is kialakítanak.

Elkészültek az Igazságügyi Palota dísztermének színes üvegablakai A Hauszmann Alajos által tervezett és az 1896-os millenniumi ünnepségek keretében átadott Kossuth téri Igazságügyi Palota folyamatban lévő felújításának keretében elkészültek az épület dísztermének színes üvegablakai. Archív fotók alapján rekonstruálták őket, nagy részük már a helyére került.

Petőfi sógora, a magyar irodalomtörténet csillaga – A 200 éve született Gyulai Pál pesti lakóháza A reformkor írói és költői a mai napig meghatározzák nemzeti kultúránkat, fontosságukat nem lehet eléggé hangsúlyozni. Petőfi vagy Vörösmarty munkásságát már a kortársaik elkezdték feldolgozni, közülük kiemelkedik Gyulai Pál. Petőfi feleségének, Szendrey Júliának a testvérét vette feleségül, igaz, csak a költő halála után. Együtt költöztek Pestre, a mai Bródy Sándor utcába, ahol a neves irodalomtörténész közel fél évszázadig lakott.

Árral szemben – Gőzhajó vitte Pestről a magyar gabonát A gőzhajózás a Dunán nemcsak azt jelentette, hogy kényelmesebben lehetett eljutni Bécsből Pestre vagy vissza, de nagyon jelentős gazdasági érdekek fűződtek ahhoz, hogy a Dunán az árral szemben is megbízható, olcsó szállítás épüljön ki, ezért is támogatta szinte mindenki a dunai gőzhajózást 195 évvel ezelőtt. A menetrendszerű közlekedés 1831 februárjában indult el.

Egy özvegyasszony végakaratából született a most értékesített Árpád Kórház Bár az egykori Árpád Kórház épületegyüttese vevőre talált a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő elektronikus árverésen – ráadásul rekordáron, 1,74 milliárd forintért –, az Árpád úti bejáratnál még mindig az „Eladó” tábla fogadja az arra járót. Azt egyelőre nem tudni, hogy mi lesz az 1920-as évek végén épült, Jendrassik Alfréd által tervezett épület sorsa. Azt viszont ismerjük, miként lett egy özvegyasszony végakaratából előbb húszágyas Újpesti Szegény Gyermekkórház, majd városrészeket ellátó egészségügyi intézmény.