A 150 éves Margit híd érdekességei A Margit híd 150 éves, hiszen első alkalommal 1876. április 30-án adták át a forgalomnak. A kerek évfordulóhoz kapcsolódva nézzünk meg 10 érdekes és talán nem annyira ismert tényt e szép, sárga hidunk történetéből.

A budapesti rendőrség újjászervezése Budapest helyzete a dualizmus alatt is különleges volt, mert akkor ugyan még nem létezett egységes állami rendőrség, az 1881-ben átszervezett budapesti rendőrség állami intézmény volt. Pontos szerepét az az év tavaszán, 145 évvel ezelőtt elfogadott törvény határozta meg.

A budai Skála hatása Új, nagy „nyugati” áruház nyílt 50 éve Budán, ami egész más élményt hozott a vásárlásba, mint amit a szocialista hiánycikkgazdaságban élő magyarok addig megszoktak. Ez volt az 1976. április 3-án megnyílt, és 2007-ig létező Budai Skála.

Léghajó Pest egén 1846-ban Léghajós kísérletnek lehettek szemtanúi a pest-budai lakosok 180 évvel ezelőtt, 1846 tavaszán. Egy német léghajós emelkedett a magasba, és ezt a csodát a közel állók jó pénzért, a messzebbről bámulók ingyen láthatták. A repülés ekkor még csak látványosság volt, de megerősítette a hitet a technikai haladásban.

A Petőfi pontonhíd hatása Budapestre A Petőfi pontonhidat már 1945 novemberében felépítették, de télen a jég el is pusztította, ezért 1946 tavaszán, 80 évvel ezelőtt újra fel kellett építeni. Nézzük meg, a híd milyen hatással volt Budapestre!

Aki meg akarta változtatni Magyarországot – Széchenyi minisztersége 1848-ban Magyarország életében 1848. március 15-e minden szempontból fordulópont volt, a legjelentősebb fordulópontok egyike hazánk életében. A forradalom után felállt az első felelős magyar minisztérium (akkoriban az egész kormányra használták ezt a kifejezést), ahol tárcát kapott Széchenyi István is.

Az utolsó konflis A konflisok és fiákerek a békebeli idők hangulatát idézik. A dualista kor Budapestjét, ezért is volt sokaknak fájó, hogy az 1920-as években fokozatosan tűntek el ezek a járművek a főváros utcáiról. Az utolsó konflisengedélyt 1931 tavaszán, 95 évvel ezelőtt vonták be.

A budapesti idő térhódítása Belegondoltunk abba, ha nem lenne vasút, akkor mi lenne az idővel? Miért ugyanannyi az idő Budapesten és mondjuk Debrecenben vagy Szombathelyen, holott a csillagászati dél mind a három városban valójában máskor van? A budapesti idő 1876-tól lett általános, legalábbis a vasútnál és Magyarországon.

Budapest közlekedésbiztonsága 50 évvel ezelőtt Milyen volt a közlekedésbiztonság 50 éve, az új KRESZ bevezetésekor Budapesten? Az utakon sokkal kevesebb volt az autó, mint ma, de dinamikusan növekedett a számuk, ami természetesen befolyásolta a balesetek számát is.

A gyalogosokat védték az új szabályok Ma már Budapesten is okoszebrák segítik a gyalogosokat a közlekedésben, ám száz évvel ezelőtt még gyalogátkelőhely sem volt a magyar fővárosban: az első felfestés csak 1928-ban jelent meg. Ötven évvel ezelőtt egy újabb jelentős lépés történt: a Margit híd pesti hídfőjénél elhelyezték az első olyan táblát, amely jelezte az autósoknak, hogy zebra következik.

A Lánchíd címerei A Lánchíd az ország jelképe, nem mindegy tehát, hogy a hídon milyen állami jelképek szerepelnek. Tudták ezt régen is, ezért a híd kapuzatán a címereket többször is cserélték. Legutóbb, 30 éve az eredeti címereket állították helyre. De hogyan?

A metróberuházások gyorsításáról döntöttek 50 éve Ötven éve az akkori kormány nagyszabású metrófejlesztési terveket fogadott el. A szocilaista gazdasági modell még nem fulladt ki teljesen, ezért azt gondolták, hogy a következő évtizedben nagyon sok pénzt tudnak metrófejlesztésre szánni. Az élet azonban felülírta a terveket.

Árral szemben – Gőzhajó vitte Pestről a magyar gabonát A gőzhajózás a Dunán nemcsak azt jelentette, hogy kényelmesebben lehetett eljutni Bécsből Pestre vagy vissza, de nagyon jelentős gazdasági érdekek fűződtek ahhoz, hogy a Dunán az árral szemben is megbízható, olcsó szállítás épüljön ki, ezért is támogatta szinte mindenki a dunai gőzhajózást 195 évvel ezelőtt. A menetrendszerű közlekedés 1831 februárjában indult el.

A jégpálya kapta a vizet a vári lakosok helyett Budapesten a XIX. század második felében nagyon népszerű volt a korcsolyázás. Annyira, hogy a jégpálya kialakítása miatt több ezer embert hagytak három napra víz nélkül.

Ybl Miklós Duna-parti Vámházából 75 éve lett pesti egyetem Az egykori Fővámház, az Ybl Miklós tervezte neoreneszánsz palota a II. világháborúban súlyosan megsérült. Szerencsére nem bontották el, hanem 1951-re átépítve helyreállították, és új funkciót kapott: ide költözött az önállóvá vált Közgazdaságtudományi Egyetem. Az egyetemisták 1951. január 25-től vehették birtokba az új épületüket.

Peronkapuk helyett villamosjegy Negyven éve változott meg a fizetési rend a metróban. Az addigi peronkapuk helyett, amelyekbe pénzérmét kellett dobni, megjelentek a jegykezelő automaták. A változtatás egyik célja a zsúfoltság enyhítése volt, de a mélyebb ok a viteldíjak emelkedésében volt kereshető.

Buda új vízműve, ami drága volt, de rossz A régi, elavult vízrendszert kívánta Buda városa megújítani, amikor 1855-ben új vízmű építéséről határozott. 1856. január 16-ra el is készült, és valóban növelte a vízellátás mennyiségét, de igazi megoldást, azaz megfelelő mennyiségű és tiszta vizet nem tudott adni. Az akkor új kútról már korábban írtunk itt a PestBudán, most arra térünk ki, mi volt a baj ezzel a rendszerrel.

Az első női autóbusz-vezető Budapesten Az első női autóbusz-vezető Budapesten 75 éve állt munkába. Az 1950-es években egyre több, korábban férfiaknak „fenntartott" munkakört töltöttek be nőkkel, akkor is, amikor esetleg a feltételek erre alig voltak alkalmasak. Az első autóbusz-vezető hölgyet pár társa követte, utána negyedszázadig megint nem voltak női buszsofőrök Budapesten.

Verseny a jéggel 80 évvel ezelőtt A Kossuth híd építői halálos versenyt folytattak az idővel és az időjárással 80 évvel ezelőtt. A tét az volt, hogy előbb lesz-e kész a híd, mint ahogy az ideiglenes hidakat elviszi a zajló jég. A jég 1946. január 11–12-én valóban pusztított, de az új híd átadása napokra volt.

Akik elsőként akarták a Várhegyet átfúrni – A Budai Alagút Társaság megalapítása A Budai Alagút Társaság első ülésére 1846. január 4-én került sor. A társaság elnöke Széchenyi István lett, és a cél nem volt más, mint átfúrni a Várhegyet, hogy a Lánchidat könnyebben el lehessen érni. De miért nem építették a hidat olyan helyre, ahol nem kellett volna alagút hozzá?

Egykor a városképet is meghatározták, mára a forgalomból is kivonták az utolsó Ikarusokat A BKV az év végével kivonja a forgalomból az Ikarus 412-es autóbuszait. Ehhez kapcsolódva azt idézzük fel, hogyan uralták, majd tűntek el lassan a budapesti városképből az Ikarus buszok.

A kerékpárok kitiltása a belvárosból Kilencven évvel ezelőtt gyakorlatilag kitiltották a kerékpárokat Budapest belvárosából, sőt a hidakon való közlekedésüket is megnehezítették. A szabályszegőkre akár 200 pengős büntetés is várhatott.

A szántóföld közepén épült a cinkotai buszgarázs Ötven évvel ezelőtt, 1975. december 15-én vette birtokba Cinkotán az új buszgarázst s benne az új buszokat a BKV. A korszerű járművek és a korszerű telephely hozzájárult ahhoz, hogy a BKV jobban ki tudja szolgálni a budapesti közlekedési igényeket.

Az első gőzvasút első próbamenete Ünnepélyes keretek közt tartották meg az első magyar gőzvasút első egy mérföldjén a próbameneteket 1845. november 10-én. A próbán József nádor is részt vett, aki több száz más kiválasztottal együtt 14 perc alatt elvonatozhatott Pestről Rákospalotára.

A Közlekedési Múzeum autóbuszai I. Az Ikarus autóbuszok a hazai járműgyártás ékkövei. A Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum az elmúlt évtizedben tekintélyes autóbusz-gyűjteményt hozott létre, amelyben régi és viszonylag új típusok is helyet kaptak. E buszok közül most azokat mutatjuk be, amelyek a korszakos Ikarus 200-as család előtt készültek. Két ilyen múzeumi autóbusszal a karácsonyi-szilveszteri időszakban Budapest utcáin is találkozhatunk.

A Magyar Rádió 100 éves A Magyar Rádió százéves. A hivatalosan, mindenki számára elérhető rádióadások 1925. december 1-én indultak el Magyarországon. A rádió nem volt már ismeretlen a magyarok előtt, hiszen „illegálisan” több mint két éve hallgathatták a kísérleti adásokat.

A Lánchíd második születésnapja A Lánchíd második születésnapja sem szólt a nagy ünnepségről, egy ködös reggelen, néhány fős küldöttség átadta a három év alatt teljesen átépített hidat. Az I. világháború alatt érthető, hogy elmaradt a vigalom, holott lett volna mit ünnepelni, hiszen a Lánchidat sikerült szépen átépíteni, sőt még el is nevezni.

A Récsei autóbuszgarázs építése 1930-ban Hatalmas, 7200 négyzetméteres autóbuszgarázst avattak fel 1930. november 15-én Budapesten, Zuglóban. Építészeti kialakítása kifejezetten igényes volt, és bár a kivitelezésekor még gigantikusnak tűnt, valójában a budapesti autóbuszüzem pár év alatt kinőtte.