Blázsovics Lívia

Ilyen volt a száz évvel ezelőtti embervédelmi kiállítás a Városligetben Királyi hercegek vállalták a fővédnökséget, a korszak ismert tudósai szervezték a szakmai programokat a városligeti Iparcsarnokban és a külön erre az alkalomra emelt pavilonokban. „Az Ember” címmel 1926 nyarán megrendezett Embervédelmi Kiállítás az egészségügy, a rendvédelem, az oktatás- és a nevelésügy legújabb tudományos vívmányait vonultatta fel. A főváros külön pavilonokban mutatta be legmodernebb intézményeit.

Megújult a csillagda a Könyves Kálmán Gimnázium tetején Korszerűsítették Újpesten a Könyves Kálmán Gimnázium tetején lévő Kulin-csillagdát. Felújították a forgatható, négy méter átmérőjű kupolát és új műszereket is beszereltek. A tervek szerint ősszel a nagyközönség előtt is megnyitják a csillagvizsgálót.

Debrecen helyett Budapest – Mégis Kőbányán épül fel az új Közlekedési Múzeum Stílszerűen szólva: a Közlekedési Múzeum történetében nem egyszer állították át a váltókat. Az intézmény a millenniumi kiállítás ideiglenesnek szánt közlekedési csarnokának átépítése után nyílt meg a Városligetben 1899-ben. A második világháborúban súlyosan megrongálódott, kis híján lebontották, végül átépítették, és 1966-ban megnyitották. Ám 2017-ben elbontották az épületet, és a múzeum új helyszíneként az egykori kőbányai Északi Járműjavító területét jelölték ki. A tervek is elkészültek, amikor a kormány úgy döntött: Debrecenbe költöztetik az intézményt. Ezt írta felül most egy újabb határozat: a múzeum mégis Budapesten, az Északi Járműjavító területén épül fel.

Még a kilincseket is Lechner Ödön unokaöccse tervezte a pestújhelyi templomhoz Száz évvel ezelőtt, 1926. július 18-án tették le a pestújhelyi Keresztelő Szent János-templom alapkövét. Bár az épülethez még a kilincseket is Lechner Ödön unokaöccse tervezte, a templom mégsem tartozik Budapest legismertebb egyházi épületei közé. Pedig története is bővelkedik érdekességekben: csaknem kilencven éven át óra nélkül állt a tornya, itt keresztelték meg Antall Józsefet, és különleges kapcsolat fűzi a Sacré Coeur nővérek rendjéhez.

Az Örs vezér tér különös arcai – Átalakítás előtt Budapest legfurcsább helye Barátságosabbá lehet-e tenni az Örs vezér teret, amelyet bevásárlóközpontok fognak közre, és amelyet számtalan megoldatlan probléma sújt? Megnéztük, milyen állapotban várja Budapest egyik legforgalmasabb közlekedési csomópontja a nyáron kezdődő felújítást. A bódésor elbontása már megkezdődött, és eltűnhet a Gomba is.

Egy özvegyasszony végakaratából született a most értékesített Árpád Kórház Bár az egykori Árpád Kórház épületegyüttese vevőre talált a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő elektronikus árverésen – ráadásul rekordáron, 1,74 milliárd forintért –, az Árpád úti bejáratnál még mindig az „Eladó” tábla fogadja az arra járót. Azt egyelőre nem tudni, hogy mi lesz az 1920-as évek végén épült, Jendrassik Alfréd által tervezett épület sorsa. Azt viszont ismerjük, miként lett egy özvegyasszony végakaratából előbb húszágyas Újpesti Szegény Gyermekkórház, majd városrészeket ellátó egészségügyi intézmény.

Sósborszeszgyárból épült Budafokon a Kós Károly stílusát idéző városháza A budafoki városháza falai között egykor a híres Brázay-gyár működött, a múlt század első évtizedeiben itt állították elő a világhírű sósborszeszt, amelyért a kor írói és közéleti hírességei is rajongtak. Az egykori gyárépületből két budafoki szakember elképzelései által született meg az a középület, amely hármas árkádíves bejáratával, a homlokzat középső részének magas, keskeny ablakaival, boglyaíves nyílásaival, tornyaival leginkább Kós Károly népies ihletésű építészeti stílusát idézi. A ma már műemléki védettségű épület elődje száz évvel ezelőtt került Budafok tulajdonába. Akkor, amikor a frissen városi rangot kapott településnek új városházára volt szüksége.

A semmiből épített sajtóbirodalmat a Dohány utcában Tolnai Simon, a magyar sajtómágnás Ritkán szoktunk szerkesztőségünkről kulisszatitkokat elárulni, most kivételt teszünk: amikor Budapest múltjában kutakodunk, sokszor keresünk információkat vagy fotókat a Tolnai Világlapjában is. Az újság első száma 120 évvel ezelőtt, 1901. szeptember 28-án jelent meg. Alapítója, Tolnai Simon a semmiből építette ki hatalmas sajtóbirodalmát, amelynek központja előbb a Károly körúti, lebontott Orczy-házban, majd a Dohány utcában volt. Utóbbi épület ma is áll, irodaházként üzemel.

Budapest főpolgármestere volt, de alig ismerik a nevét a 150 éve született Ripka Ferencnek Ritkán találkozunk Ripka Ferenc nevével, pedig nyolc éven keresztül, 1924–1932 között állt Budapest élén. A két világháború közötti időszak egyik legnagyobb hatású városvezetőjeként sokat tett a főváros közegészségügyének fejlesztése érdekében. Emlékét ma egy óbudai utca és egy emléktábla őrzi egykori lakóhelyén, a Gellérthegy utcában.

Alapítói művésznegyednek álmodták meg, Budapest kedvelt városrészévé vált Pestújhely Hogyan születik meg egy új városrész? Néha tudatos tervezéssel, néha talán csak a véletlen műve. A mai Pestújhely elődjeként számontartott Széchenyi-telep esetében a kettő együtt játszott szerepet. Bár Budapest XV. kerületének legkisebb városrésze hivatalosan csak 101 éves, születésének története 125 évvel ezelőtt, 1896 augusztusában kezdődött.

Egy ma is álló Szabadság téri épületben nyitotta meg az első pesti leánynevelő intézetet Teleki Blanka A sors különös fintora, hogy Teleki Blanka annak a katonai kaszárnyaként működő lipótvárosi Újépületnek a szomszédságában nyitotta meg az első pesti nőnevelő intézetet, amely 1851-ben a börtöne lett, mert a császári hatóságok szerint éppen az ő nevelőintézetéből indult el az 1848-as forradalom. Az egykori Sétatéren ma is álló épületben később bank, majd a Belügyminisztérium gazdasági rendőrsége működött, ma pedig a Katolikus Tábori Püspökség székháza.

A zuglói Millenárison játszották az első hazai nemzetközi futballmérkőzést – A magyar sport bölcsőjének nevezett pálya 125 éves A Millenárisról manapság mindenkinek a népszerű budai park jut eszébe, pedig a pesti oldal is büszkélkedhet Millenárissal. A zuglói Millenáris, amely Budapest első sportpályája, 125 éve működik, és sokan a magyar versenysport bölcsőjeként is emlegetik. A döntött kanyaros kerékpárospálya, azaz a velodrom, már megépítésekor is korának egyik legkorszerűbb pályája volt, az 1927-ben történt átépítés után az itt rendezett világbajnokságon tízezrek szurkoltak a lelátón. Magyarországon itt rendezték az első nyilvános nemzetközi futballmérkőzést.

Rövid életű volt az első fővárosi mozi – Az 1910-es évektől már filmszínházakba is jártak a budapestiek Ha az első budapesti mozi történetét megfilmesítenék, az biztosan nem dokumentumfilm lenne, hiszen már az alapító-tulajdonos testvérpár is sokszor egymásnak ellentmondóan emlékszik vissza az Ikonográfra. Igazából azt sem lehet pontosan megállapítani, hogy mikor volt az első vetítés az Andrássy út 41. szám alatt. Az engedélyt 1896. június 22-én adták ki, és ebben jóváhagyták a június 13-i előadást is. A tulajdonosok viszont májusi indulásról írnak. Annyi bizonyos, hogy a mozi, ahogy később Heltai Jenő elnevezte, 125 évvel ezelőtt indult el Budapesten, és bár sokszor „temették”, a mai multiplex mozik mellett a klasszikus filmszínházak is jelen vannak még a fővárosban.