A két világháború közötti Magyarország egyik legkiemelkedőbb államférfija és kultúrpolitikusa volt Klebelsberg Kunó (1875-1932) vallás- és közoktatásügyi miniszter. A trianoni békediktátum okozta sokk és az elszenvedett brutális területi és gazdasági veszteségek arra sarkallták, hogy kiutat keressen az összeomlásból az ország újbóli felemeléséhez. Felismerte, hogy a Magyarország csak egyetlen módon erősödhet meg ismét: az oktatás és a kultúra fejlesztésével.
Tavaly ünnepltük Klebelsberg születésének 150. évfordulóját, akkor, 2025 őszén a Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ (MÉM MDK) kerítéskiállítást rendezett a kultúrpolitikus emlékére a Magyar Művészeti Akadémia Andrássy úti székházánál (amely szervezet alá tartozik). Ezt követően született meg egy következő kiállítás ötlete, Klebelsberg-mozaik címmel, amely a napokban nyílt meg a Pesti Vigadóban, s amelyen a kiállított, egymás mellé helyezett töredékekből rajzolódik ki az egykori miniszter kulturális államépítő tevékenységének összetett képe.
Az ötletet ehhez az 1933-as, Műcsarnokban rendezett emlékkiállítás adta, amelyet pár hónappal Klebelsberg 1932-ben bekövetkezett halála után rendeztek, s olyan tárgyakat mutattak be, amelyek szemléltették, kultúrpolitikusként, kultúraszervezőként mennyi mindent tett le az asztalra. A Napkelet 1933. március 1-én megjelent számában Genthon István a tárlat megdöbbentő gazdaságáról ír, de hozzátette, hogy Klebelsberg tevékenységének a lelkekre gyakorolt hatása nem szemléltethető vitrinekben.
A mostani Klebelsberg-mozaik persze nem vetekedhet a műcsarnokbeli tárlattal, de mint a kiállítást ismertető szövegben fogalmaznak: „a korszak műtárgyain keresztül kínál friss nézőpontot Klebelsberg Kunó örökségére. Mozaikszerűen mutat be építészeti terveket, archív képeket, szobrokat, amelyek Klebelsberg munkásságának köszönhetően jöttek létre”.
De vajon mire emlékszük leginkább a munkásságól? Tíz évig, 1922-1931 között töltötte be a kultuszminiszteri posztot, és ez alatt az idő alatt hihetetlen eredményeket ért el. Nagyszabású iskolaépítési programjának, a tanyasi iskolák építésének köszönhetően jelentős mértékben csökkent az analfabetizmus Magyarországon, és jóval szélesebb rétegek számára nyílt meg az út a továbbtanulásra és a felemelkedésre. Támogatta az egyetemek bővítését, a tudomány fejlődését, a kutatást, a nemzetközi tudományos és kutatói kapcsolatok kiépítését, de a művészetet és a sportot is, mert úgy vélte, ezek a területek mind hozzájárulnak a nemzeti identitás fejlődéshez.
Magyar intézeteket hozott létre több országban – a bécsi és római Történeti Intézeteket, a bécsi, berlini és római Collegium Hungaricumokat –, ezzel is biztosítva, hogy a tudósok, tanárok, művészek állami ösztöndíjasként nemzetközi kapcsolatokat építsenek, tapasztalatokat, tudást szerezzenek, és megismerjék más országok kultúráját. Számos más európai országgal is létrejöttek ösztöndíjmegállapodások, csereprogramok, lehetővé téve sokak számára a külföldi tanulmányokat, kutatást és tapasztalatszerzést.
Klebelsberg szellemi öröksége máig meghatározó a magyar közgondolkodásban, különösen az a meggyőződés, hogy a felemelkedés útját a tudás és a műveltség emelésében, a tudományos teljesítményben és a kulturális értékekben kell keresni, mert a gazdasági fejlődés a szellemi felemelkedés, szellemi gyarapodás nélkül önmagában nem képes erőssé tenni az országot. Ahogy ő fogalmazott: műveltség nélkül elképzelhetetlen a gazdasági siker.
Az Építészeti Múzeum kiállítása is erre hívja fel a figyelmet. Mint a honlapon írják: a kiállítás koncepciója a „mozaik” metaforájára épül: egymás mellé helyezett töredékekből rajzolódik ki Klebelsberg kulturális államépítő tevékenységének összetett képe. Személyek, intézmények, épületek, oktatási és kulturális infrastruktúrák, valamint tárgyi emlékek kapcsolatrendszere jelenik meg a válogatásban.
Megfogalmazták azt is, hogy a szubjektív válogatás nem a teljesség igényével lép fel, hanem kapcsolódási pontokat kínál a korszak és a miniszter hatásának megértéséhez. Mint írják: a tárlat így egyszerre történeti áttekintés és gondolati térkép, amely a 20. század első felének kulturális modernizációját és annak máig ható következményeit tárja a látogatók elé.
A tárlat anyaga nagyrészt a Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ (MÉM MDK) gyűjteményéből származik, amelyet más közgyűjteményekből és magánszemélyektől kölcsönzött műtárgyak egészítenek ki.
A Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ (MÉM MDK) új tárlata 2026. június 7-éig látogatható a Pesti Vigadóban, az MMA székházában.
Forrás: Magyar Építészeti Múzeum, Pestbuda
Nyitókép: Klebelsberg-mozaik címmel megnyílt az egykori művelődéspolitikus kultúrateremtő munkásságát bemutató tárlat (Fotó: Klebelsberg Kastély)
