A Lánchíd után a Margit híd lett Budapest második állandó Duna-hídja. Építése 150 évvel ezelőtt fejeződött be, átadására már az egyesített fővárosban, 1876. április 30-án került sor. A híd múltjával már több cikkünkben is foglalkoztunk, most felidézünk néhány érdekes tényt a múltjából.
1. Egy francia mérnök terve
Nagyon sok terv érkezett be az 1871-es pályázatra, köztük több magyar tervező is beadta elképzelését. A nyertes egy francia mérnök, Ernest GouIn lett, és egy hídépítő vállalat, a Société de construction des Batignolles. A pályázaton eleve csak olyan tervező indulhatott, aki mögött hídépítésben gyakorlott vállalkozás állt. A javasolt 5 nyílású ívhíd helyett végül egy hat nyílású híd épült, mert a Duna szabályozási tervét megváltoztatták, ezért a Margit-sziget körül a pesti Duna-ág nem lett kisebb, mint a budai, hanem mind a kettőt egyforma szélességűre szabályozták. Ám nem minden hídelem készült Franciaországban, csak a hat nyílás anyaga, mert a parti nyílások ívei (amelyek 1979-ig voltak a helyükön) Magyarországon készültek, és ezek voltak az első magyar gyártású nagyobb méretű szegecselt hídelemek.
2. Sárga lett, kék helyett
A híd nem volt mindig sárga, csak 1979-től pompázik e színben. A II. világháború előtt kék volt, utána pedig szürke. A legutóbbi felújításakor felmerült, hogy lehetne ismét kék, de elvetették, arra hivatkozva, hogy mindenki sárgának ismeri, és így szokta meg a város közönsége.
3. Vasútra méretezve
Az eredeti híd jóval keskenyebb volt, mint a mostani, hiszen annak az útpályája 4 nyomú volt, míg a mostani 6 (ebből kettőt a villamos foglal el). Eredetileg még keskenyebbnek szánták, csak azért lett 16,8 méter széles, hogy a vasút is tudjon rajta közlekedni.
4. A városegyesítés szolgálatában
Eredetileg a helyén vasúti hidat kívántak építeni, a városfejlesztők, szakemberek és politikusok sem értették, miért akar az Andrássy-kormány ide, az ipari területre egy elegáns közúti hidat. Azonban Andrássy Gyula egy leendő Budapest számára kívánt hidat építeni, nem az akkori Pest és Buda igényeihez igazodva.
5. A Nagykörúthoz csatolva
Kezdetben alig volt rajta forgalom, csak a XIX. század végére növekedett meg rajta a közlekedők száma, köszönhetően annak, hogy elkészültek a hozzá vezető utak, és a város beépített területei is lassan elérték a híd környezetét, hisz kiépült a Nagykörút. A forgalmat 1885-ben, a hídvámok átalakításával terelték ide, mert akkortól a teherszállító kocsiknak a Lánchídon több vámot kellett fizetni, mint a Margit hídon.
6. A vámszedőházak
Átadásakor még nem készültek el a vámszedőházak, azok csak 1886-ra épültek fel, addig a hídvámot egyszerű fabódékban szedték. Átadásakor a hídvám a Lánchídon és a Margit hídon megegyezett.
7. A lóvasúttól a villamosig
A hídon 1879-től járt lóvasút, és ez volt az első budapesti hidunk, amin 1894-től villamos közlekedett. A lóvasút számára a híd külön kihívást jelentett, hiszen a „meredek” pályán a meglévő két ló mellé egy harmadikat is be kellett fogni, hogy a kocsit a híd közepéig felhúzza. A villamosnak természetesen ilyen gondja már nem volt.
8. Szárnyhíd a szigetre
A Margit-szigetre vezető szárnyhíddal eleve számoltak, de 1872-1876 között nem épült meg ez a hídrész, csak 1899-1900 között, miután a Margit-szigetet rendezték, és megállapodásra jutottak a sziget tulajdonosával, József főherceggel.
9. Átépítés, szélesítéssel
A híd az 1930-as évekre elöregedett és keskennyé vált, ezért átépítették. A Margit híd ívhíd, azaz ívek tartják a pályát. Az ívek a terhelést vízszintesen adják át a partfalnak vagy a pilléreknek. Eredetileg a vasívek lapokkal támaszkodtak a pillérekre. Mivel a hidak mozognak, ezt a mozgást valahogy kezelni kell. Az eredeti szerkezetben egyszerűen a vas ívek és az egész szerkezet rugalmassága biztosította ezt a mozgási lehetőséget. Az 1935-1937-es átépítésnél ezen kicsit javítottak, az ívek végeinél, ahol a pillérekhez csatlakoznak, csuklókat építettek be. Ezen kívül a hidat ki is szélesítették, dél felé a pilléreket meghosszabbították, és a meglévő 6 főtartó mellé két újabb tartót építettek be, így a híd szélesebb lett. Ekkor épült meg a középső pillérben a legutóbbi felújításkor elbontott aluljáró is.
10. Elpusztítva és újraépítve
Bár építésekor külön robbantóaknákat is kialakítottak, a német csapatok nem ezeket használták, de így is elpusztították e hidunkat a második világháború végén (1944 novemberében és 1945 januárjában). A háború után a magyar vastermelést a szovjet jóvátétel kötötte le, ezért felmerült, hogy vasbeton híd épülhetne a helyére. Végül sikerült megfelelő mennyiségű vasanyag gyártását biztosítani, hogy vashídként, ha kicsit megváltoztatott szerkezettel, 1 méterrel magasabb ívekkel, de a régihez lehetőleg hasonló híd épüljön.
Nyitókép: A híd átadása után nem sokkal (Fotó: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.05.108)
