Korábban a Pestbudán már írtunk egy 1846-os kísérletről, amikor léggömbbel emelkedett egy mutatványos, kísérletező, egy Lehmann nevű német léghajós a levegőbe. A XIX. század vége felé a léghajók továbbra is az egyetlen lehetőséget jelentették a légi utazásra, és Budapesten 1896-ban ezt az élményt némi pénzért bárki átélhette.
Az 1896-os év legjelentősebb hazai eseménye az Ezredéves Országos Kiállítás volt, amely hatalmas forgalmat generált Budapesten, nem csak a hivatalos rendezvények vonzották a látogatókat, hanem más vállalkozások tevékenysége is. A kávéházak száma ebben az évben a korábbi évekhez képest gyakorlatilag megsokszorozódott, több mint 600 kávéház várta, hogy a Budapestre látogató tömegek náluk költsék a pénzüket.
Más vállalkozók is nagy üzletet remélhettek, köztük egy francia léghajós, Louis Godard, aki bárki számára elérhetővé tette, hogy Budapestet madártávlatból megszemlélhesse. A Godard-féle léghajó nem szabadon repült, hanem egyfajta kötött léghajó volt, azaz alapállapotban nem lehetett vele szabadon repülni, bár néha tettek ilyen utakat is, ekkor az utasok általában vonattal tértek vissza a fővárosba. A rendszer úgy működött, hogy a hidrogénnel töltött léghajó kötéllel volt a földön rögzítve, és nagyjából 500 méter magasra emelkedett fel, majd innen egy, a földön lévő 25 lóerős gőzgép visszahúzta a földre.
A léghajóval első alkalommal 1896. április 29-én találkozhattak a pestiek, akik ámulva nézték, hogy a fehér-piros csikozású léggömb felszáll az Andrássy útról. A csodáról így számolt be pár nappal később, 1896. május 17-én a Fővárosi Lapok:
„Az ezredéves kiállítás Budapestre vonzott egy nagyérdekű és gyönyörködtető látványosságot, Godard kapitány megkötött léghajóját, az úgynevezett ballon captifot, amelynek a léghajózás történetében korszakot alkotó feltalálása a Godard-család érdeme. A ballon captif teljesen veszélytelenné tette a légi utazást s így módjában van mindenkinek biztonságban megismerni a magasság titkait, élvezni azt a gyönyört, a melyet a levegő ég magasából feltáruló panoráma nyújt. A ballon captif felszálló telepe majdnem szemben van a kiállítás főkapujával. A hatalmas léggömb már messziről magára vonja figyelmünket. A felszállásnál teljesen ki van zárva a lekötöttség folytán a szédülés is, s fenn az aether óczeánban, 500 méter magasságban. Budapest gyönyörű képe, este a ragyogó fényben úszó kiállítás és a város madártávlatból tölt el csodálattal.”
Egyes felszállásoknál a léghajó aljára rögzített trapézon még légtornászok is szórakoztatták a földön maradt közönséget.
Az attrakció egy magán üzleti vállalkozás volt, leginkább 1896 júniusában és júliusában működött. 1896. június 26-án az egyik szabad, tehát nem a földhöz rögzített utazáson Konkoly-Thege Miklós csillagász Hegyi Aranka színésznő és egy újságíró kíséretében repült, majd Rákospalota határában szálltak le. (Az ilyen léghajókon nem lehetett meghatározni, milyen irányba repüljön, hiszen teljesen a szélre volt bízva.)
Az üzlet két hónapig nagyon jól ment, a több mint 700 sikeres felszállásra több mint 7000 ember váltott jegyet az életre szóló kalandra, a léghajó még a korabeli képeslapokra is felkerült. Azonban sajnos nem működhetett végig a kiállítás ideje alatt, mert 1896. augusztus 1-én egy nagyobb vihar csapott le váratlanul a fővárosra, és a szél sok kárt okozott a városban. A léghajó személyzete megpróbálta a szerkezetet megmenteni (Godard épp Párizsban tartózkodott), de nem jártak sikerrel, a vihar megrongálta a ballont, annyira, hogy nem lehetett már helyreállítani, így a vállalkozónak be kellett szüntetnie a repüléseket.
Ugyan 7000 ember repült Godard kapitány léghajóján, de a vállalkozó a szerencsétlenségéig nem fizette ki a részletre vásárolt ballont, így komoly anyagi vesztesége volt. A léghajó maradékát még abban az évben aprópénzért elárverezték.
Mégis, a léghajó bekerült a köztudatba, egyfajta jelképe lett az ezredéves ünnepségeknek, annak a hatalmas látványosságnak, amely akkor májustól októberig uralta Budapest és Magyarország mindennapjait.
Nyitókép: Léghajóval a kiállítás fölé (Fotó: FSZEK Budapest Gyűjtemény)
